+36 30 353 2023

Dr. Trummer Zsófia
Dr. Andrássy Gábor Ph.D.

Kardiológia magánrendelés

Magyar Angol

Általánosságban a kardiológiai vizsgáló eljárásokról

A kardiológiai diagnosztikus eljárásokat nem-invazív és invazív vizsgálatokra osztjuk. A szívbetegség kivizsgálása mindig nem invazív módszerekkel kezdődik, és a mai technika mellett a nem-invazív vizsgálatokkal a testfelszín sértése nélkül nyerünk pontos adatokat a szív és keringési rendszer állapotáról. Így a legtöbb esetben a nem-invazív kardiológiai kivizsgálás önmagában is elegendő, a diagnózis felállítható, a beteg életmóddal kapcsolatos tanácsokkal, gyógyszerekkel jól kezelhető.

Olykor azonban invazív vizsgálatok is szükségesek lehetnek (szívkatéterezés, elektrofiziológia, stb.), továbbá egyes kórképek intervenciós megoldást is igényelhetnek.

Magunk csak nem-invazív vizsgálatokat végzünk, így minden általunk végzett kardiológiai vizsgálat teljesen veszélytelen és fájdalmatlan. Amennyiben intervenció szüksége merül fel, konzultálunk a velünk munkakapcsolatban álló invazív kardiológusokkal, szívsebészekkel.

Vérnyomásmérés

A vérnek az érfalra gyakorolt nyomását nevezzük vérnyomásnak, értékét higanymilliméterben (hgmm) adjuk meg. A szív összehúzódásakor mérhető értéket szisztolés vérnyomásnak, a szív ellazult állapota mellett mérhetőt pedig diasztolés vérnyomásnak nevezzük. A vérnyomásmérés része minden rutin orvosi vizsgálatnak.

A vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint a halálozás összefügg: magasabb vérnyomás mellett magasabb a kockázat. Ha a vérnyomás 140/90 hgmm felett van, akkor magas vérnyomásról beszélünk, és kezelést javasolunk. A mai álláspont szerint, az optimális vérnyomás minden életkorban 120/80 hgmm alatt van.

EKG

Az elektrokardiográfia, amit röviden EKG-nak nevezünk, a szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat. Az EKG a kardiológiai szakvizsgálat elengedhetetlen része.

Nem csak a szívritmus zavarok, hanem a szervi szívbetegségek legtöbbje is különféle EKG eltérésekkel jár, így az EKG sokszor önmagában diagnosztikus értékű.

Az EKG vizsgálat során a szív elektromos jeleit elektródákon és vezetékeken keresztül az EKG-készülékbe vezetjük, ahol a szívritmusról és mindegy egyes szívdobbanásról grafikon készül. A háton fekvő beteg törzsére és végtagjaira általában 10 elektróda kerül, és a kellő elektromos vezetőképesség biztosításához olykor szükséges a bőr borotválása is. A bőrt nedvesítjük, vagy kevés géllel vonjuk be, hogy az elektromos vezetőképesség javuljon. Az elektródákon keresztül a szív által keltett elektromos impulzusok az EKG-készülékbe vezetődtek, feldolgozásra kerülnek, digitálisan tárolódnak, és papír formában kinyomtathatóak.

Terheléses EKG

A terheléses EGG végzésének két fő javallata a koszorúér betegség kivizsgálása, és a szívinfarktuson átesettek utánkövetése.

Fizikai terheléskor a szív munkája nyugalmi érték 4-6-szorosára is emelkedhet, és ehhez a szívizomzat vérellátásának arányosan fokozódnia kell. A terheléses kardiológiai vizsgálatok élettani háttere az, hogy terheléskor, amennyiben a koszorúereken jelentősebb szűkület van, a szívizomzat megnövekedett oxigén igénye nem biztosított. A szívizom oxigénhiányát pedig rendszerint karakterisztikus EKG elváltozások kísérik.

Mozgásukban korlátozottak számára lehetőség van gyógyszeres terhelés végzésére is. A vizsgálat eredménye negatív, ha a vizsgált személy terhelhetősége megfelel az életkori átlagnak, nem voltak panaszok, a pulzusszám és a vérnyomás kellőképp emelkedett, és nem alakultak ki kóros EKG eltérések.

Holter EKG

Az egyszeri 12 elvezetéses EKG, mint „keresztmetszeti” kép sokszor nem eléggé informatív, a beteg panaszai, vagy az egyéb vizsgálati eredmények tartósabb EKG monitorozást tesznek szükségessé. Ilyenkor ambuláns (Holter) EKG monitorozást végezhetünk, mikor a beteg a felerősített elektródákat és a mintegy mobiltelefonnyi méretű készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a folyamatos EKG felvételt digitálisan rögzíti, tárolja, majd a vizsgálatot követően az adatok számítógép segítségével értékelhetők.

A Holter monitorozás a szívritmus zavarok alapvető vizsgáló eljárása.

ABPM

A rövidítés ambuláns vérnyomás monitorozást jelent (BP=Blood Pressure, vérnyomás angolul). A Holter EKG-hez hasonlóan, a beteg a készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a beállításnak megfelelően, de legalább óránként egyszer vérnyomást mér, és az eredményt tárolja. A kiértékelés számítógép segítségével történik. Az ABPM vizsgálat során betekintést kapunk a vérnyomás napszaki ingadozásaiba, tovább kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, mikor a betegek vérnyomása csak az orvosi rendelőben (vagy más hasonló stresszel járó helyzetekben) magas, de egyébként normális.

Szívultrahang

Azért hogy a szív legközelebb kerüljön a mellkasfalhoz, és jól legyen vizsgálható, a beteget bal oldalára fektetjük. A vizsgálófejre kevés gélszerű anyagot teszünk, a szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) során működés közben tesszük láthatóvá a szívet, így vizsgálható a szívizomzat, az üregrendszer, és a billentyűk. Szívultrahanggal elkülöníthető a normális és kóros véráramlás, mérhetőek a szívméretek és az áramlási sebességek, valamint kalkulálhatóak a szíven belüli nyomásviszonyok. A mai ultrahang technika segítségével, nagy pontossággal megállapítható az, hogy egyes kórállapotok milyen súlyosak, sürgősen szükséges-e invazív beavatkozás vagy szívműtét.

Laboratóriumi vizsgálatok

A belgyógyászati és kardiológiai állapotfelméréskor, valamint a betegségek, beavatkozások utánkövetésekor nélkülözhetetlen a vér egyes paramétereinek ismerete. A laborvizsgálat általában könyökvénából nyert vérből történik, gyakorlott asszisztens és a mai zárt rendszerű technika mellett csaknem fájdalommentesen. Vér mellett vizelet és székletminta vizsgálata is szükséges lehet.

Boka - kar index

Jellegzetes panaszok esetén a perifériás érbetegség (érszűkület) gyakran már fizikális vizsgálattal, vagyis az alsóvégtagi erek tapintásával és meghallgatásával is megállapítható. A diagnózis alapja egy egyszerű műszeres vizsgálat, az ún. boka/kar index mérése, mely tünetmentes esetben is alkalmas az érszűkület megállapítására. Ennek során vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérjük mindkét karon és mindkét lábon a boka magasságában, a vérnyomást. A boka-kar index normálértéke 1.0-1.2, amennyiben az alsó végtagban mért vérnyomás alacsonyabb, vagyis az index kisebb egynél, az érszűkület diagnosztizálható. 2006-óta több nagy vizsgálat eredménye egybehangzóan alátámasztja azt, hogy a csökkent boka-kar index, mint az általános érelmeszesedés indikátora, jelzi a fokozott szív-érrendszeri kockázatot.

Carotis, vertebrális nagyerek duplex ultrahang vizsgálata

A vizsgálat az agyat ellátó verőerek (artériák) nyaki szakaszának ultrahangos leképezéséből, és a vér áramlási sebességének méréséből áll. A vizsgálat során képet kapunk az erek falszerkezetéről is, a rajtuk, bennük található elváltozásokról, kiszűrjük az esetleges szűkületeket, elzáródásokat. A nyaki erek falszerkezetének vizsgálata az adott artériákon túl, jól mutatja az egész érrendszer, ezen belül a végtagokat ellátó erek és a szív koszorúereinek állapotát is. A vizsgálattal nem csupán az aktuális állapot mérhető fel, hanem sorozatos vizsgálatok által az érfal állapotváltozása nyomon követhető. Észlelhető, hogy a kezelés hatására bekövetkezik-e javulás, és amennyiben a romlás feltartóztathatatlan, kellő időben tervezhető a műtéti megoldás.

Kardiológiai rehabilitáció

A rehabilitációs program célja az, hogy a krónikus szívbetegek elérjék a lehető legjobb fizikai és mentális állapotot, és így megtartsák vagy visszaszerezzék a legjobb helyzetet a társadalomban. Az Európai Kardiológiai Rehabilitációs Társaság állásfoglalása alapján a program fő elemei a következők:

  1. betegvizsgálat, rizikóbecslés
  2. fizikai aktivitással kapcsolatos oktatás,
  3. mozgáskezelés,
  4. diétás tanácsadás,
  5. testsúlyrendezés,
  6. vérzsírok monitorozása,
  7. vérnyomás monitorozás,
  8. dohányzással kapcsolatos tanácsadás,
  9. és pszichoterápia.

A kardiológiai rehabilitációs programban való részvétel szinte minden krónikus szívbeteg számára ajánlatos, de főként a koszorúérbetegek, szívinfarktuson vagy szívműtéten átesettek és a szívelégtelenségben szenvedő számára.

Fogyókúra program

Az elhízás korunk egyre égetőbb népegészségügyi problémája. A túlsúly amellett hogy fokozott szív- érrendszeri rizikót jelent, kedvez a mozgásszervi betegségek kialakulásának is. Az elhízott ember életvitele megváltozik, fizikai lehetőségei beszűkülnek, pszichikuma is torzulhat. Mindez romló életminőséget, csökkent életkilátásokat jelent.

Partnereinkkel együtt kidolgozott speciális fogyókúra programunk szinte minden esetben eredményes volt, havi 3-5 kg testsúlycsökkenés mellett az előirányzott testsúlycsökkenést elértük. Az alkalmazott radikális étrendi megszorítás, az alacsony szénhidrát és zsírtartalom (ketogén diéta) kellő betegvezetés mellett általában bevezethető és fenntartható, a rendszeres orvosi és laborkontrol pedig garantálja a biztonságot. A betegek számára pedig az egyik legfontosabb az, hogy mindehhez nem kell kórházban feküdni!

Ha Önnek testsúlyproblémái vannak, forduljon hozzánk bizalommal!

Dohányzás elhagyása

A dohányzás az egyik vezető szív- érrendszeri rizikófaktor, számos rosszindulatú daganatos betegség gyakoriságát fokozza, krónikus légzőszervi betegségekhez vezet, és ami nem annyira közismert, szinte nincs olyan szervrendszerünk, amit ne károsítana!

Általánosságban a dohányosok jó tíz évvel kevesebbet élnek! Nem elhanyagolható, hogy szokásuk költséges, kortársaiknál öregebbnek tűnnek, a negatív társadalmi megítélés miatt könnyen marginalizálódhatnak, izolálódhatnak.

A dohányzás elhagyása nem könnyű, erős szándék mellett is legtöbbször szükség van orvosi segítségre! Az általunk alkalmazott módszer és esetleg gyógyszeres kiegészítés mellett a leszokási sikerráta 80%-körüli.

Ha Önnek a dohányzás elhagyása nehézséget jelent és úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!

Diabetológia és lipidológia

A cukorbetegség és a magas vérzsírértékek, melyek közül a koleszterinnek van kiemelkedő jelentősége, az érelmeszesedés és a szív- érrendszeri betegségek fő hajlamosító tényezői. Ennek a két igen gyakori anyagcsere betegségnek a szakszerű kezelése, a gondozás során az értékek optimális beállítása alapvetően javítja a beteg állapotát, kedvezően befolyásolja életkilátásait. A kardiológiai állapotfelmérés és gondozás részeként, vagy mint képesített diabetológus és lipidológus, önálló kórképként is segítünk kedves betegeink vércukor és vérzsír problémáiban.

Kardiológiai szűrőprogramunk

A fejlett világban, és így hazánkban is, a szív- érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben. Az alábbi ábrán jól követhető, hogy az 1970-es évektől a keringési betegség miatt történt halálozás az összes halálozásnak már több mint a fele!

Halálozások arányszáma 1970-től

Nagyításhoz kattintson a képre Forrás: KSH Demográfifi évkönyv 2002

A keringési rendszer betegségeinek nagy többsége az érelmeszesedés (atherosclerosis) talaján jön létre, és ennek hátterében jól azonosítható rizikófaktorok vannak. A rendszeres szűrővizsgálatok, az időben elvégzett kockázatbecslés, az életmód–tanácsadás, és a szükség szerint alkalmazott gyógyszeres megelőzés csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, meghosszabbítja az egészségben eltölthető éveket!